Az érintésről

Az érintési lehetőségekről

A DSGM elérendő célját tekintve a fizikoterápiák közé sorolható, mert a fizikális test problémáinak rendezését tűzi ki célul. Neurológiai, ortopédiai, reumás és traumás típusú sérülések esetében használják, leggyakrabban a terhesség alatti és szülés környéki oxigénhiányos sérüléseknél. MaUri masszázs A második technika a MaUri masszázs.

Az Érintési beállítások használata iPhone, iPad, iPod touch és Apple Watch készüléken

Nehéz besorolni ezt a technikát, akárcsak más masszázsokkal összehasonlítva is. Így értelmezésemben egyfajta átmenetet képez a fizikoterápiák és a nonverbális pszihoterápiák között. A görcsösen, vagyis spasztikusan, vagy a petyhüdten, vagyis hipotóniásan bénult, vagy csak akadályozott test a maga akaratlagosan nem befolyásolható túlmozgásaival nehezen hozható neutrális, alaphelyzetbe, illetve nyugalmi pozíciókban nehezen tartható.

Mint pl. Az érintés ki is válthatja azokat az érintési lehetőségekről túlmozgásokat, görcsös testi reakciókat, amelyek akaratilag nem, vagy csak nagy erőfeszítések árán szabályozhatók, az idegrendszer alapsérülése folytán.

Érdekes megfigyelés volt, hogy amit a lágy, kellemes érintéstől várnánk, hogy kioldó, ellazító hatása lesz, ebben az esetben pont ellenkezőleg alakult. Mintha a görcsbe feszülés permanens állapotában élő testeknek ez az információ ingerküszöb alatti lenne, nem hat rá, vagy ingerküszöb feletti, mintha fájna, akár egy durva érintés. Alulhat, vagy túlhat, kóros az érintési lehetőségekről váltva ki, mert azok nincsenek gátlás alatt, mint ép működésű testek esetében.

Művészetterápiás metódus, mozgás- és látássérültekre alkalmazott variációja A harmadik, és számomra legfontosabb terápiás forma a mozgás-és táncterápia mint pszichoterápiás módszer mozgás-és látásfogyatékosokra adaptált formája, amely az alternatív pedagógiai és a kortárs mozgás- és táncművészet improvizatív vállfajaival kombinálva komplex művészetterápiás metódussá érlelődött.

Nyolc esztendőn át, ig tartott ez a folyamat. A Tánceániában folyó munka egyik alappillére az érintésen alapuló rész, mert nem, vagy nehezen beszélő mozgássérültek, és látássérültek dolgoznak benne, ahol az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna a tapintás.

az érintési lehetőségekről

Az a szemléletmód, amely ez időszak alatt formálódott, inspirált arra, hogy összefoglaljam tapasztalataimat. Egyéb más, testtudati technikákkal is dolgozó és kísérletező csoportokban is részt vettem, tánc-és pantomimművészként, vagy vezettem különféle szerveződésű, célú, tematikájú csoportokat, től, napjainkig.

A testtudati, így főként nonverbális technikák egyik fontos, hangsúlyos része az érintéssel való munka. Tapasztalati alapú megerősítés a személyre szabott munkavégzésből adódóan — hitelesíti a módszereket Jelen leírt tapasztalati összegzés nem kívánja megkérdőjelezni, vagy fölülírni egyik metódus megállapításait, vagy működésmódját sem.

A terapeuta által egyénített, a páciens személyére szabott munkavégzésből adódó tapasztalatokat kívánja leírni, és ezzel hitelesíteni a módszereket, megerősíteni azok hatásosságát, érvényességét.

Az érintésről

A megismételhetetlen kettős Viszonylag az érintési lehetőségekről leírható módszerek legjobb bináris opciós kereskedő általánosságokban lehet megragadni. Az átdolgozásban megérlelt terapeuta személyén keresztül válik hitelesen egyedivé, attól függően,hogyan válogat szakmája rendelkezésére álló eszközeiből,hogyan szervezi össze a terápia folyamán egységes egésszé.

Azok a jelen szituációra, adott problémára, páciensre igazított részletmegoldások teszik munkáját igazán hatóképessé, amelyek a terapeuta személyétől nagymértékben függenek.

Így minden terápia, de különösen a fizikális érintkezéssel, mozdulatokkal is dolgozók a terapeuta és páciens kettősének története, folyamatában egyszeri és soha mással ugyanúgy nem ismételhető. Mint egy táncduett. A személyiség tudattalan tartománya hasonlatos nagyságában és mélységében az óceánhoz, ez esetben a tudatos tartomány egy keskeny partszakasz lenne.

Az érintés mint kommunikáció azokat a folyamatokat próbálja megérteni és megértetté tenni,tudatossá változtatni,amelyek nagyrészt a tudattalan világához tartoznak. Ezért különösen fontos a terapeuta átdolgozott, kiérlelt személye, mert sokszor van szüksége intuíciós képességére, hogy realizálni tudja annak az érzékeny szakasznak működését és történéseit, amely a két tartományt elválasztja, és összeköti.

Ahol a tudattalan tudatossá válik, szavak nélkül. Nélkülözhetetlen a sajátélményen alapuló önismereti munkával az önreflektív magatartás kidolgozása, az erre való készség, képesség folyamatos megújítása. Erre az érzékenyítettségre folyamatosan oda kell figyelni, igen kevés automatizmus kaphat lehetőséget, illetve, egyre többet és többet kell elkoptatni azokból az önreflexiók által. Önreflektív attitűd — felnövelő magatartás a megkülönböztetett figyelemmel való kísérés által Figyelembe kell venni, hogy a terapeuta nem omnipotens, csodatévő lény.

Tisztában kell lennie saját hatóerejének különböző módozataival, különösen, ha testével, érintésével, mozdulataival dolgozik, és így hangsúlyozottan kaput nyit a tudattalan személyiségtartományoknak, azokat fókuszáltan bekapcsolja a tudatosba.

De mivel nem mindenható, így nem láthat, érzékelhet tökéletesen. Nem láthatja, érzékelheti páciensét és annak problémáját minden szintjén egyszerre, minden aspektusát egy időben, egyben, hanem csak időben széthúzódó folyamatában,egyszerre egy szinten.

Sokszor homályosan, esetleg pontatlanul. Önreflektivitására alapozva képesnek kell lennie saját érzékelését és azon keresztül saját történéseit leválasztani a pácienséről. Kívülről ránézve a páciens problémájára, felismerni azt, de ezzel együtt a kapcsolatban maradni vele. Ez az érzékeny egyensúly adja a személyesség, egyszeri megismételhetetlenség, a jelen pillanat egyedisége, az én fontosságának biztonságérzését. Én vagyok a legfontosabb, mert rajtam a fókusz. Ha megvan ez az érzékeny balansz, minden pillanat egyidejűen biztonságos, tehát ettől folytonos, de külön-külön vissza nem térően egyedi, különböző.

A mostani soha nem olyan, mint az előző, vagy az elkövetkező, de ez elfogadható, az érintési lehetőségekről folytonosságában kiszámítható.

az érintési lehetőségekről

És az érintési lehetőségekről másnak sem olyan, tehát egyedi ebben is, de a másiknak is határozottan valamilyen, és ez kommunikálható, tehát nem olvadok össze a másikkal az egyformaságban, de nem is maradok egyedül, csak a kapcsolódások és egyedüllétek igény szerinti ritmusát kell megtalálni.

Senki mással sem olyan, ebben is egyedi, és innentől akár már érdekfeszítő is lehet, nemcsak félelmetes.

Bármennyire is okos lett azonban a technológia az utóbbi években, egyvalamit nem képes pótolni — az érintés erejét. És bizony nem véletlen, hogy olykor éppen az tud a legjobban hiányozni. Taktilis, azaz tapintási ingerekkel ugyanis már a magzati korban is találkozunk: az édesanya szívverésének rezgéseit ekkor a babát körülvevő magzatvíz közvetíti. Nem véletlen, hogy az érintés a későbbiekben is óriási szerepet játszik szülő és gyermek kapcsolatában. Az első, várandósság alatti pocaksimogatástól kezdve a jóéjtpuszikig, ölelésekig, cirógatásokig, az érintés azt üzeni: itt vagyok, biztonságban vagy, vigyázok rád.

Belátható, hogy ebben az alap-viszonyrendszerben nem könnyű eligazodni. A megértésekhez, megértetésekhez gyakran van szükség szupervíziós segítségre. Ez az attitűd kifejlesztheti és megerősítheti azt a segítői hozzáállást, amely nem meggyógyítani akarja a beteget, hanem megtaláltatni vele az útját, rásegíteni arra, rávenni, hogy haladjon azon, és kísérni őt.

Kanalizál, kísér és támaszt ad ahhoz, hogy a páciens ráébredjen önkorrekciós erőire, megerősödjön annak tudatában, és használatba merje, tudja venni. Ehhez fel kell adnunk azt a hízelgő illúziót, hogy mi gyógyítunk és csodát teszünk,és el kell hinnünk,hogy a hozzánk fordulóknak vannak és előmozdíthatók, megerősíthetők öngyógyító tartalékai. A problémával az érintési lehetőségekről pedig fel kell adnia azt a kényelmes vágyát, álláspontját, hogy majd valaki más helyette megteszi, ami az ő része, hogy neki az egész folyamathoz semmit nem kell hozzátennie, semmit nem kell lépnie.

A terapeuta részéről ez a felnövelő magatartás lehetőséget ad a fejlődésnek.

Neked írom a dalt #nekedenekelek

Öngyógyító erők Az önkorrekció, öngyógyítás, a regenerálódás velünk született képességünk, különben nem lenne lehetőségünk hibákból tanulni, javítani, korrigálni, vagyis továbblépni, fejlődni. Ez a képességünk életkorunk előrehaladtával hatványozottan csökkenő tendenciát mutat.

az érintési lehetőségekről

Az első félévben, évben szinte csodaszámba menő méreteket ölthet. Ezt a tapasztalatomat támasztják alá a koraszülöttekkel, újszülöttekkel három éven keresztül végzett kezeléseim, valamint az azóta is folyamatosan végzett kezelések csecsemőkkel és kisgyermekekkel. Az agy plaszticitásának mértéke az első életévtől kezdve csökkenő tendenciát mutat, és, bár egy felnőtt regenerációs képessége kifejezetten rigidnek mondható még egy nyolc-tízéves gyerekéhez képest is, ennek ellenére életünk végéig őrizzük ezt a képességünket.

Ezt a meggyőződésemet támasztja alá nyolcvanéves férfibeteg Dupuytren-kontraktúrája miatt végzett műhibás műtét utáni kezeléssorozatom, amely az itt felsorolt halmozott nehezítések ellenére sikeresnek mutatkozott. A Dupuytren-kontraktúra a kézfej inainak zsugorodása, amely használhatatlanul görcsössé merevíti azt.

A stimuláció aktivizál, a hiánya sorvaszt A könnyebb megértéshez járulhat hozzá annak a kísérletnek a megemlítése, amelyről az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ban kiadott cikke számol be, Érintési-kinesztétikus hatások koraszülöttekre címmel.

A kísérletben nem vettek részt olyan koraszülöttek, akiket az intenzív osztályon kezelni kellett. Érintési és kinesztétikus stimulációban részesült húsz koraszülött, átlagos kihordási idő 31 hét, átlagos születési súly gr.

Növekedésüket, alvási, ébrenléti, aktivitási viselkedésüket és az érintési lehetőségekről Brazelton-skálán mért teljesítményüket összehasonlították egy 20 újszülöttből álló kontrollcsoportéval. Az érintési és kinesztétikus stimuláció a test simogatásából és a végtagok passzív kimozgatásából állt naponta 3×15 perces periódusban, 10 napon át. Ez a tíz nap tíz munkahéten oszlott el.

az érintési lehetőségekről

Ez az ütemezés megközelítően azonos volt azokkal a stimulációkkal, amelyek a korábbi tanulmányokban hatékonynak az érintési lehetőségekről. A 15 perces stimulus három, szabvány ötperces programból állt.

Érintéshez a koraszülöttet hason fekve, alapos kézdörzsölés után a stimulust végző személy felmelegített tenyerét a csecsemő testére helyezte.

Ezután gyengéden simogatta kezével öt, egyenként egyperces perióduson át, tizenkét simogatással, amely egyenként kb. Ezután a csecsemőt a hátára fektették a következő kinesztétikus stimulációs fázishoz. Ez a fázis öt, egyperces szegmenst tartalmazott, amely hat passzív hajlítás és kinyújtás mozdulatból álltak, egyenként kb.

Ezután a csecsemőt ismét hasra fordították az érintéses fázishoz, amikor az eljárás megismétlődött. Aktívabbak éberebbek voltak az alvási-ébrenléti viselkedés megfigyelése alatt, és érettebb habituációs-orientációs viselkedést mutattak a Brazelton skálán mérve, mint a az érintési lehetőségekről.

Végül kórházi tartózkodásuk hat nappal rövidebb volt, mintegy dollár költségmegtakarítást eredményezve csecsemőnként.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy az érintési és kinesztétikus stimuláció költséghatékony módszer lehet a növekedés és a rendezett az érintési lehetőségekről elősegítésében.

Az AssistiveTouch használata iPhone, iPad és iPod touch készüléken

A fokozott aktivitás a megemelkedő növekedési hormon kibocsátással is kapcsolatos. Az adatok megegyeznek azokkal, amelyeket éves átlagéletkorú gyerekekről jelentettek, akiket nagyobb fizikai aktivitás érdekében stimuláltak. Ezek a gyerekek aktívabbak voltak és nagyobb súlygyarapodást értek megbízható bináris opciók listája, mint a kontrollcsoport.

Úgy tűnik, hogy az elégtelen stimuláció hozzájárul a csökkent aktivitáshoz és a növekedési elégtelenséghez. Vagyis, az érintés hiánya sorvasztó, retardáló tendenciáknak adhat lehetőséget.

az érintési lehetőségekről

De a stimuláció mindenképpen minőségében teljesebb, tempójában fokozottabb fejlődést eredményez. Feltáró-értelmező érintés és a célzott érintésbe sűrített információ Látható, hogy az érintésnek a várható, közvetlen eredményeken túl lehetnek közvetett, messzebbre mutató következményei is.

A terapeuta érintése,munkája több szinten hat, ezért jól kell felismernie és szakmai felkészültsége alapján el kell igazodnia,hogy tevékenysége mely élettani terület mely funkciójára hat,melyikre vonatkozik, melyiket kell-lehet kipótolni,megindítani,megtámogatni.

Ebben az értelemben is beszélhetünk tudatos érintésről. A problémát, annak gyökerét fölfedni, megérteni képes érintésről. A tüneteket értelmező megértés után bele lehet irányítani koncentráltan az érintésbe azt az információt, amire szüksége van az érintettnek a korrekciós erők aktiválásához.

Minél megközelítőbben képes a terapeuta az érintésben fókuszálni a feltárt probléma alapján a közvetítendő információt, annál hatékonyabb a kezelés, mert célzottá tud válni. A megközelítés igényessége: hangolódás, improvizatív készség A megközelítés igényessége miatt szükség van ráhangolódásra. A zene világában tapasztaltakhoz hasonlítva lehet a legkönnyebben megérteni ezt a folyamatot. Az indiai zenei kultúra nagyobb intervallumokat fogad el tiszta hangnak.

A zenei gyakorlás és a hozzáhangolás is sokkal inkább arra szolgál, hogy minél kevesebb tapogatózás után-az adott műhöz és az aktuális jelenhez alkalmazkodva-találja meg és rögzítse azt az intervallumot, amit még tisztának-legitimnek fogad el.

Többet mond ezer szónál – Az érintés nyelve

A zenész zenei eszközökből való válogatása, zenei előadói elemek általa való szervezése, módja teszi aktuálisan élővé a művet. A jelen időnek és térnek megfelelően tölti meg a száraz szerkezetet.

Ez analóg a terapeuta szerepével, jelenlétmódjával.

Válasszon, hogy 2, 3, 4 vagy 5 ujjat szeretne használni.

Ő is improvizál. Kapcsolódás, információáramlás, oda-vissza partnerviszony Ha nem tisztázódnak számunkra mindazon mechanizmusok, amelyekkel kapcsolatba kerülünk egy érintéses szituációkból álló folyamatban, és nem tisztázzuk önreflektív módon, hogy hol tartunk, akkor kaotikussá válhat a kommunikációnk, terápiánk egész folyamata.