Internetes kereseti valóság vagy mítosz, Mítoszirtó
Mítosz vagy valóság, hogy a főváros után Kolozsvár fejlődik a legnagyobb ütemben? Kolozsvár és környezetének gazdaságát vizsgálták a BBTE kutatói.
- Tudomány Kiadó online | Mítosz vagy valóság
- De ezek között több olyan is van, amit szerintem nem lehet ebbe a kategóriába sorolni.
- Passzív jövedelem: mítosz vagy valóság? | The Pitch
- Az átlagkereset mítosza és a valóság Sokan húzták ki magukat büszkén, amikor a nemrég megjelent KSH-gyorsjelentés ismét az átlagkeresetek növekedéséről számolt be.
- Az átlagkereset mítosza és a valóság - Munkások Újsága
- Pénzügyi befektetési piac
Azt is megtudtuk, hogy kiket érintett a legsúlyosabban a járvány. Kolozsvár és a hozzá tartozó metropoliszövezet gazdasági fejlődését vizsgálták a Babeș—Bolyai Tudományegyetem kutatói.
A szerző, azon túl, hogy közgazdász professzor, illetve a szenátusi demokrata frakció gazdasági főtanácsadója volt, a as kampányban Bernie Sanders demokrata elnökjelölt főtanácsadójaként szolgált.
A tanulmányt, amely kitér a világjárvány munkaerőpiaci hatásaira is, sajtótájékoztatón is összegezték. Daniel David, az egyetem rektora elmondta: nagyon fontos periódus ez a mostani, hiszen az elkövetkezendő hétéves EU-s támogatási periódus előtt nagy jelentősége van annak, milyen módon és mennyire készülünk fel az anyagi forrásokhoz való hozzáférésre.
Elmondta, az egyetem az Interdiszciplináris Adattudományi Központ projektjével a közösséget kívánja segíteni, ennek az első része volt a Kolozsvár gazdasági dinamikáját felmérő kutatás, amelyet a helyi önkormányzattal együttműködve készítettek el. A sajtótájékoztató online zajlott, amelyet Daniel David rektor és asszisztense moderáltak le.
Megrendelőlap
Internetes kereseti valóság vagy mítosz város a gazdasági teljesítményét kiterjeszti a metropolisz övezetre és az Északnyugat-Románia fejlesztési régióra, vagy épp ellenkezőleg, növeli a város és vidék közötti különbségeket? Melyek azok a területek, amelyek globális szinten versenyképessé tehetik a várost?
Szerintünk az informatika az egyik legizgalmasabb dolog, ami alakítja a jövőnket. Láttál már drónt a levegőbe emelkedni? Láttál már olyan filmet, amiben a valódi szereplők mellett számítógéppel animált alakok is megjelennek? Gondolkodtál már azon, hogy egy trendi honlap megalkotása hogyan is történik?
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem tett egy igen fontos lépést: közérdekű témát feszegető, igaz, kissé PR-ízű, de a közösség szempontjából hasznos és izgalmas tudományos munkát mutatott be a sajtó előtt. Az elmúlt időszakban hasonló bemutatókra nem nagyon volt példa az egyetem felsővezetése részéről, csupán mindenki a maga szakterületén, az egyetem alsóbb rétegeiből próbált kommunikálni a nem tudományos körökben mozgó közösséggel.
A nemzetközi ranglistákon is jól szereplő egyetem úgy tűnik, az új rektor irányítása alatt igyekszik valamivel közelebb hozni a tudományos munkásságot a nagyközönség irányába. Az emelkedés nagyjából követi az előző évtizedben megszokott növekedési tendenciát.
A szolgáltatások ágazatában egyébként minden területen növekedés volt tapasztalható az alkalmazottak számában. Aztán jött a koronavírus Az elemzés rámutat: Kolozs megyében minden negyedik alkalmazott munkaszerződését felfüggesztették a világjárvány miatt.
A leállások csúcspontján, a március és május közötti időszakban összességében 77 munkaszerződést függesztettek fel sürgősségi jelleggel, legtöbbet áprilisban. A felfüggesztett munkaszerződések település szerinti megoszlása így néz ki: Kép forrása: a kutatást bemutató prezentáció.
Azoknak az alkalmazottaknak a többsége, akiknek felfüggesztették a munkaszerződését, kényszerszabadságra technikai munkanélküliségre került.
Megsínylették ezt az időszakot a készruha- és textilipari alkalmazottak is. Érdemes arra is kitérni, hogy a koronavírus-járvány ilyen szempontból nagyon minimálisan érintette az IT-szektort, valamint a pénzügyi tanácsadás és biztosítások ágazatát. További részletek az alábbi ábrán: Kép forrása: a kutatást bemutató prezentáció.
Kolozsvár dinamikája és között A BBTE kutatói internetes kereseti valóság vagy mítosz a ban induló gazdasági válságot követő 10 évben úgy Kolozsvár, mint a Kolozsvár Metropoliszövezet bruttó hazai termékének GDP lejben kifejezett értéke megduplázódott.
Az egy főre jutó GDP Kolozsvár esetében meghaladta a 47 ezer lejt, míg a hozzá tartozó metropoliszövezet esetében az 55 ezer lejt. Ha a munkaerő száma szempontjából jobban megvizsgáljuk a gazdasági szereplők és közötti tevékenységét, látható, hogy az országban Kolozsváron és a metropoliszövezetében nőtt a legnagyobb mértékben az információ- és kommunikációtechnológia ITaz üzleti támogató szolgáltatások, valamint az egészségügy és szociális segélyszolgáltatások területén dolgozók száma.
Érdekesség, hogy a vendéglátó szektor, a szállítás, valamint az autóipar a munkaerő szempontjából konstans értékeket mutat a as periódushoz képest országos szinten is.
Infobusiness
Kolozsváron enyhe emelkedő tendenciát mutat az oktatásban, a pénzügyi szolgáltatások és biztosítás területén, valamint a kreatív ágazatokban dolgozók száma, de ezek a területek az országos szintet tekintve nagyon visszaestek a foglalkoztatás szempontjából.
Munkaadóként abszolút mínuszos zónában találhatjuk a készruhaipart, valamint a civilszférát. Az új cégek egyre több ideig maradnak aktívak ban Romániában a főváros mellett Kolozsvár regisztrálta a magánszektorból származó bevételek legnagyobb értékét.
Tehát nem csak nőtt a cégek száma, hanem egyre hosszabb ideig működnek aktívan. A kutatás a Babeș—Bolyai Tudományegyetem Interdiszciplináris Adattudományi Központ projektjének részeként jött létre, dr.
Ecommerce SEO könyv
Norbert Petrovici egyetemi docens vezetésével. Nyitókép: Kolozsvár Polgármesteri Hivatal Facebook oldala. Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!
