Megközelítés

Konszolidációs lehetőség, Konszolidációs beszámoló készítési szakértő

A cég- és intézményvezetők lapja A konszolidáció beszámolója Megjelent a Cégvezetés archív A konszolidáció alapja az, hogy egymással tőkefektetési kapcsolatban álló vállalkozások egy érdekcsoportot képviselhetnek, s ezért közöttük az általános piaci szabályok korlátozottan érvényesülhetnek.

A vállalkozások kettős értelemben is önállóak, egyrészt jogilag is függetlenek egymástól, másrészt gazdaságilag is képesek elkülönült érdekeiket érvényesíteni. Az egymással érdekeltségi viszonyban álló vállalkozások kapcsolatát az jellemzi, hogy az egyik vállalkozás a másik üzleti és pénzügyi politikáját befolyásolja, saját érdekeinek megfelelően alakítja. Részesedési viszony fennállása esetén az üzleti kapcsolatokban nem a piaci megmérettetés, hanem az uralmi helyzet érvényesülhet.

  • Szerző: Csaba Baldauf jún 4, WTS hírek A könyvelők nagy része számára az egyszerűsített éves beszámoló, vagy az éves beszámoló és a hozzá kapcsolódó adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat, kötelező könyvvizsgálat esetén emellett a könyvvizsgálói jelentés nyilvánosságra hozatalával, illetve közzétételével véget érnek az előző üzleti évvel kapcsolatos számviteli feladatok.
  • A konszolidáció beszámolója | Cégvezetés
  • Európai uniós információforrások szolgáltatása | Digitális Tankönyvtár

Ebből következik, hogy a beszámolók információtartalma az uralmi helyzetben levő vállalkozás érdekei szerint torzulhatnak. Ezt a helyzetet hivatott feloldani a konszolidált beszámoló úgy, hogy az egymással szoros kapcsolatban álló cégek együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét mutatja be. Amíg az egyedi beszámoló egyetlen jogi személy helyzetét tükrözi, addig az összevont beszámoló egy vállalatcsoport együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét mutatja be. Kiemeljük, hogy az összevont éves beszámoló nem szolgálhat alapul - a konszolidálásba bevont vállalatok opciók mutatójának áttekintése osztalékigényének, - a hitelezők számára arra, hogy igényeket nyújtsanak be a konszolidálásba bevont vállalatokkal szemben, továbbá - a társasági adó fizetésének sem.

A számviteli törvény szerinti összevont éves beszámoló készítése az anyavállalat kötelezettsége. Az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorolhat a szavazatok többsége, az irányítás-ellenőrzés többsége, valamint szerződés alapján egyaránt.

Konszolidációs módszerek Teljes körű bevonás Az egyik bevonási lehetőség a konszolidációba a konszolidációs lehetőség körű bevonás módszere, amely alkalmazásával a bevont vállalkozások egyedi mérlegeinek és eredménykimutatásainak adatait összevonják az anyavállalat megfelelő adataival, majd az összevonás során keletkezett halmozódásokat az összevont mérlegből és eredménykimutatásból le kell szűrni.

Bevonás részesedésértékeléssel Lehetőség van arra is, hogy a bevonás során a részesedésértékelés módszerét alkalmazzák. Ezzel a módszerrel bevont vállalkozások mérleg és eredménykimutatás adatait nem vonják össze az anyavállalat adataival, csak a befektető vállalkozás egyedi mérlegében kimutatott részesedés könyv szerinti értéke változtatható meg a konszolidáció során, annak mindenkori való értékének megfelelően.

Bevonás könyv szerinti értéken A könyv szerinti értéken történő bevonás módszere alkalmazásakor a bevont vállalkozásokban levő részesedés értékét az összevont mérlegben ugyanazon a könyv szerinti értéken kell szerepeltetni, mint amilyen értékkel az a befektető vállalkozás egyedi mérlegében is szerepel. A törvény rendelkezése alapján, ha valamely vállalkozásnak nincs megelőző évi adata, akkor a mutatóértékek meghatározásánál a tárgyévi várható, éves időtartamra átszámított adatokat kell figyelembe venni.

Mentesülés a konszolidációs kötelezettség alól Az konszolidációs lehetőség számára az összevont beszámoló készítése jelentős terhet jelent.

Konszolidálás - WTS Klient

Az anyavállalat a konszolidációs kötelezettség alól mentesíthető. Abban az esetben, ha az anyavállalat egyben maga is leányvállalata egy másik vállalkozásnak, a mentességét a fölérendelt anyavállalat adhatja meg. Mentesülés nagyságrendi mutatók alapján Nagyságrendi mutatók alapján is élvezhet mentességet az anyavállalat. E szerint az anyavállalatnak konszolidációs lehetőség kell az üzleti évről konszolidált beszámolót készíteni, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: - a mérlegfőösszeg a millió forintot, - az éves nettó árbevétel a millió forintot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a főt.

Leányvállalatok bevonás alóli mentessége Bevonás alóli felmentésben részesülnek azok a leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, amelyek az összevont beszámoló mérlegfordulónapján előtársaságként működnek. Nem kötelező bevonni a leányvállalatot az összevont éves beszámoló készítésébe, ha az anyavállalat a megszerzett részesedést kizárólag továbbértékesítési céllal vásárolta, szerezte meg, és azt a forgóeszközök között tartja nyilván.

konszolidációs lehetőség

Magas költség és az időhiány mérlegelésére kerülhet sor akkor is, ha a leányvállalat adatai nem állnak rendelkezésre a bizonylatok megsemmisültek, illetőleg egyéb rendkívüli esemény következtébenés ezek pótlása csak aránytalanul magas költséggel lehetséges, vagy az adott időszakban egyáltalán nem oldható meg. Felszámolás, végelszámolás alatt levő leányvállalatok esetében is korlátozottak az anyavállalat szavazati jogai, az ilyen leányvállalatok beszámolókészítési kötelezettségét nem a számviteli törvény szabályozza.

Összevont beszámoló készítése alóli mentesség Abban az esetben, ha konszolidációs lehetőség anyavállalat fel tudta menteni a leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a bevonás alól, felvetődik a kérdés, hogy kell-e készíteni összevont beszámolót. A törvény szerint nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről konszolidált beszámolót készítenie, ha minden leányvállalatát, közös vezetésű vállalkozását felmentette, és e vállalkozások, valamint társult vállalkozásai a társult vállalkozásokra vonatkozó értékelési szabályok szerint nem jelentősek.

Ebben az esetben az anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles tájékoztatást adni arról, hogy a felmentési lehetőségek közül belajar forex ingyenes pemula alkalmazta.

A befektetési kapcsolatok átvizsgálása során a minősítések elvégzése után a vállalkozó anyavállalati minősítése nyilvánvalóvá válik, konszolidációs lehetőség konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, haladéktalanul meg kell tenni minden előkészületet, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások felkészülhessenek a konszolidációra.

Az anyavállalat konszolidációs feladatai Minősítés Az anyavállalat első fázisban minősíti a leányvállalatokat, a közös vezetésű vállalkozásokat, a társult vállalkozásokat, ooo kanóc kereskedés az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokat. Az anyavállalat befolyásának figyelembevétele Befektetési kapcsolatok alapján kialakult minősítéseknél, a minősítés második fázisában a közvetett módon gyakorolható anyavállalati befolyást kell figyelembe venni.

Leányvállalati befektetési kapcsolatokat videót és pénzt keresni megnézni abból a szempontból, hogy az anyavállalat befolyása hogyan érvényesül.

konszolidációs lehetőség

Ennek eredményeként az egyes vállalatok első fázis szerinti minősítése megváltozhat, a konszolidációs kör bővülhet, a körbe tartozó leányvállalat maga is anyavállalatnak mentesíthető anyavállalatnak minősíthető.

Szavazati jogok összeszámlálása A befektetési kapcsolatok minősítésének utolsó fázisaként a szavazati jogok összeszámlálása következik, és ennek alapján kell meghatározni a szavazati arányt. A számviteli törvény a meghatározó befolyás gyakorlását a szavazati többség, a választási többség, a döntő irányítás kritériumrendszerére építi azzal, hogy e három feltételből legalább egy megvalósulásával a vállalkozás anyavállalatnak minősül. Dokumentumok összegyűjtése, megőrzése Össze kell gyűjteni a minősítéssel kapcsolatos bizonylatokat, dokumentumokat, számítási anyagokat, és meg kell őrizni azokat.

Ezek a konszolidálandó vállalatok minősítését igazolják, egyben a konszolidált éves beszámoló dokumentációjának részét képezik. Minősítések "karbantartása" Az anyavállalatnak folyamatosan biztosítania kell az első konszolidációhoz elvégzett minősítések karbantartását. A változások bekövetkezését ismerni kell, és azt időben az érintettek tudomására kell hozni. A leányvállalat konszolidációs teendői Befektetési kapcsolatok vizsgálata A befektetési kapcsolatok vizsgálata a konszolidáció szempontjából nem csak az anyavállalat feladata.

Mivel a konszolidációs lehetőség befektetési kapcsolatai mellett az alapítói kapcsolatait is teljes részletességgel kell, hogy ismerje, nincs semmi akadálya annak, hogy leányvállalati helyzetét a tulajdonhányadok alapján vélelmezze. Így már nem okozhat váratlan meglepetést, ha a leányvállalati minősítésről szóló értesítés az anyavállalattól megérkezik. A számviteli törvény a leányvállalat feladatait úgy határozza meg, hogy annak a konszolidációhoz kapcsolódóan minden olyan információt meg kell adnia, amelyet az anyavállalat igényel, függetlenül attól, hogy az anyavállalat bevonja-e vagy sem a leányvállalatot a konszolidációba.

Ismertetési, informálási kötelezettség A leányvállalatnak ismertetni kell befektetési kapcsolatait az anyavállalattal, valamint a szavazati jogok összeszámlálásához adatokat kell szolgáltatnia, és az adatokban konszolidációs lehetőség változásokról is folyamatosan információt kell nyújtania.

Konszolidációs beszámoló készítési szakértő - Budapest | abwind.hu

Amennyiben a leányvállalat maga is anyavállalat, úgy a kisebbségi tulajdonosok esetleges konszolidációra vonatkozó kérelmét az anyavállalattal ismertetnie kell. Felkészülés, adatszolgáltatás A fentieken túl a leányvállalat megadja az anyavállalat kérésére a meghatározott időszak beszámolóit, tudomásul veszi a leányvállalattá minősítésről érkezett anyavállalati értesítést, és felkészül a konszolidációval kapcsolatos feladatok végrehajtására, továbbá az anyavállalati előírások fogadására és teljesítésére.

Konszolidálástól független kötelezettség A leányvállalat - függetlenül attól, hogy az anyavállalat bevonja vagy sem a konszolidációba - köteles tovább részletezett éves beszámoló készítésére. Közös feladatok A konszolidált éves beszámoló összeállítása során is alapvető követelmény, hogy a számviteli törvényben meghatározott alapelveket maradéktalanul érvényre kell juttatni.

Az anyavállalatnak ezért ki kell alakítani azokat a konszolidációs lehetőség, amelyeket a feladat végrehajtásánál alkalmazni kíván. Mivel ennek végrehajtása konszolidálásba bevont vállalatok közreműködését is igényli, a készítési folyamat munkafázisait, a bevont vállalatok közötti munkamegosztást, az információáramlás folyamatosságát szabályzatban foglalt előírásokkal kell biztosítani. Konszolidációs számviteli politika A bevezetőben ismertetettek miatt konszolidációs lehetőség egy egységes értelmezést és feladatmeghatározást tartalmazó, konszolidációs számviteli politika összeállítása és annak a konszolidálásba bevont vállalatokhoz való eljuttatása, konszolidációs lehetőség az abban foglalt előírások megkövetelése a bevont vállalkozás ok tól az anyavállalat részéről.

Hasonlóan az egyedi vállalkozások számviteli politikájához, a konszolidációs számviteli konszolidációs lehetőség is írásos formában kell elkészíteni, s a kereskedelem 24 opció éves beszámoló könyvvizsgálójával történt egyeztetést követően az anyavállalat legfelsőbb vezetőjével, illetőleg vezető testületével elfogadtatni és hatályba léptetni.

A számviteli rendszerek összehangolása A vállalkozások számviteli rendszerét ehhez a számviteli politikához kell alakítani, természetesen a számlatükör megfelelő tagolásával.

A szöveges számlarend előírásai szerint a bizonylatok feldolgozása egyszeri menetben szolgálja az éves beszámoló és a konszolidált éves beszámoló követelményeit.

A munka elvégzéséhez célszerű olyan számítógépes háttér biztosítása, amely a számvitel zárt rendszerének megtartása mellett egyben alkalmas az adatok megbízható feldolgozására. A számviteli információs rendszer átalakítása Ahhoz, hogy a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatok maradéktalanul eleget tudjanak tenni az anyavállalat felé fennálló adat- és információszolgáltatási kötelezettségüknek, a meglevő számviteli konszolidációs lehetőség rendszerüket eltérő mértékben át kell alakítaniuk.

Számviteli információs konszolidációs lehetőség konszolidációs többletinformációk szolgáltatására való alkalmassá tétele több módon is lehetséges főkönyvi könyvelésben alkalmazott számlák további részletezésével, új analitikus nyilvántartások kialakításával, vagy a meglevő analitikák adattartalmának bővítésével, a könyvelési rendszertől független külön kigyűjtéssel stb.

Éves beszámolók előkészítése Vállalatcsoporton belül az évente ismétlődő előkészítő feladatok első lépéseként a konszolidációba bevont vállalkozások éves beszámolóit elő kell készíteni. A törvény szerint a konszolidálásba vont vállalkozások éves beszámolóját egységesen kell értékelni.

Ennek megfelelően a konszolidált éves beszámoló mérlegébe bekerülő eszközöket és forrásokat az anyavállalat éves beszámolójának mérlegében alkalmazható értékelési előírások szerint egységesen kell értékelni. Az egységes értékelésre való áttérésből adódó különbözetek eredményre gyakorolt hatását az adott, teljeskörűen bevont leányvállalat és közös vezetésű vállalkozás előkészítő eredménykimutatásában is szerepeltetni kell. A konszolidált éves beszámoló mérlegébe a leányvállalat és közös vezetésű vállalkozások előzőek szerint értékelt és az előkészítő mérlegében szereplő eszközeit és forrásait kell bevonni.

Közös vezetésű vállalkozás tőkekonszolidációja Közös vezetésű vállalkozás - mint azt az előzőekből láthattuk - nem tekinthető leányvállalatnak. A közös vezetésű vállalkozást egyrészt az anyavállalat, másrészt egy vagy több más vállalkozás közösen, paritásos alapon irányítja. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. A közös vezetésű vállalkozásra a tőkerészesedésnek megfelelő konszolidálási előírások csak akkor érvényesíthetők, ha minden tulajdonos ezt a módot kívánja alkalmazni.

Mentesség az újraértékelési kötelezettségek alól Bizonyos esetekben az újraértékelés alól mentességet biztosítanak a törvényi előírások annak érdekében, hogy felesleges terhekkel ne nehezítsék az összevont beszámoló készítését.

Konszolidálás

Így nem kötelező a leányvállalat egyedi beszámolójában az újraértékelést elvégezni, ha az eltérések a leány- és az anyavállalat között a számviteli törvény által megengedett lehetőségeken belül maradnak.

Engedmények Néhány esetben a számviteli törvény az egyedi beszámolók esetében mozgásteret enged meg, így - az értékcsökkenés elszámolásánál a vállalkozóra bízza, hogy a törvény adta keretek között ő állapítsa meg a hasznos élettartamot és leírási módszert; - vásárolt készleteknél is van bizonyos mozgástér, ahol a tényleges és az átlagáras értékelés más-más mérlegértékhez vezet stb.

Az egységes értékelés mellőzése El lehet tekinteni az egységes értékelés alkalmazásától, ha - az újraértékelésnek a konszolidációban szereplő vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére gyakorolt hatása nem jelentős. A számviteli politikában kell számszerűsíteni azonban, hogy a konszernben a nem konszolidációs lehetőség hatás mit jelent; - a leányvállalatnak olyan eszközei vannak, amelyekkel az anyavállalat nem rendelkezik; - a leányvállatok között hitelintézetek, biztosítóintézetek, értékpapír-forgalmazók is vannak, mert e szervezetekre a hitelintézeti törvény sajátos értékelési szabályokat ír elő, és azoktól a konszolidálás során sem lehet eltérni.

Értékelési szabályok külföldi székhelyű vállalkozások esetén A konszolidációba teljeskörűen bevont külföldi székhelyű vállalkozások országai számviteli előírásainak megfelelhetnek olyan értékelési eljárások, amelyeket a magyar számviteli szabályok nem ismernek el. Az értékelési módszerek egységesítését a konszolidációba teljeskörűen bevonandó külföldi székhelyű leányvállalat és közös vezetésű vállalkozás esetében akkor kell elvégezni, ha a külföldi leányvállalat, közös konszolidációs lehetőség vállalkozás székhelye szerinti ország számviteli szabályai valamely eszköz- vagy forrástétel értékelésére olyan értékelési módszert írnak elő, vagy olyan értékelési módszer választását teszik lehetővé, amelyek a számviteli törvény elvei szerint nem alkalmazhatóak, és a külföldi leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás alkalmazza ezeket a módszereket.

Eltérő pénznemben készült beszámolók A konszolidált beszámolótól eltérő pénznemben készült éves beszámolók átszámításánál használt devizaárfolyamot a számviteli politikában rögzíteni kell, és konszolidációs kiegészítő mellékletben is be kell mutatni. Mérleg, eredménykimutatások egységesítése Eltérő szerkezetű mérlegek és eredménykimutatások egységesítését akkor kell végrehajtani, ha a vállalatcsoporthoz olyan teljeskörűen bevont vállalkozások is tartoznak, amelyek - külföldi székhelyű vállalkozások, konszolidációs lehetőség a székhelyük szerinti ország számviteli szabályai szerint tesznek eleget beszámolási kötelezettségüknek, s az így elkészített mérleg és eredménykimutatás konszolidációs lehetőség felépítésében nem vagy részben nem felel meg a hazai számviteli előírásoknak, illetve - nyissa meg az áfa számot és dolgozzon otthon székhelyű vállalkozások ugyan, de könyvvezetési és beszámolási kötelezettségüknek a számviteli törvényhez kapcsolódó valamely kormányrendelet előírásai alapján tesznek eleget, s a vonatkozó kormányrendelet értelmében az általánostól eltérő szerkezetben állítják össze az éves beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást.

A mérleg- és eredménykimutatások adatainak összevonása A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások konszolidációs lehetőség és eredménykimutatás konszolidációs lehetőség összevonása során az egymás közötti kapcsolatok miatt keletkezett halmozódások kiszűrése a feladat.

Tőkekonszolidáció Az említett feladatkörben az első részfeladat a tőkekonszolidáció. A tőkekonszolidáció lényege a számviteli törvény szerint az, hogy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegéből a konszolidált mérlegbe az anyavállalatot megillető részesedés helyére a leányvállalat eszközei, illetve a források közé a leányvállalatnak a számított részesedéssel csökkentett forrásai kerülnek.

A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből a nem az anyavállalatot megillető részesedés összegét a források között, a saját tőkén belül elkülönítetten, mint külső tagok más tulajdonosok részesedését kell kimutatni.

A bevonás időpontjának meghatározása Az anyavállalatnak meg kell határoznia a konszolidálásba bevonás időpontját. A bevonásra lehetőség van - a részesedés megszerzésének időpontjában, vagy - amikor a leányvállalatot először vonják be a konszolidációba.

Konszolidációs szolgáltatások tanácsadásai

Ha a részesedést különböző időpontokban szerezték meg, akkor a részesedés megszerzésének időpontja szerinti értékviszonyokat - vagy a megszerzéskori különböző időpontokban, - vagy azon részesedés megszerzésének időpontjában, konszolidációs lehetőség a vállalat leányvállalattá vált lehet figyelembe venni.

A saját tőke számításának módszerei Az anyavállalati részesedésre jutó leányvállalati saját tőke számítása kétféle módszer szerint történhet. A két módszer között a különbség az, hogy a leányvállalat saját tőkéjét a tőkekonszolidációhoz milyen értéken veszik számításba.

A fentiek alapján a meghatározás lehetséges - könyv szerinti érték módszerrel, valamint - aktualizált piaci érték alapulvételével. Aktív különbözet akkor keletkezik, ha a konszolidálásba történő első bevonáskor a részesedés könyv szerinti értéke több, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot megillető tulajdoni hányada alapján számított részesedés értéke. Passzív különbözet keletkezik akkor, ha a részesedés könyv szerinti értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot megillető tulajdoni hányada alapján számított részesedés értéke.

konszolidációs lehetőség

Fontos, hogy a különbözettel kapcsolatban elemzést kell végezni, melynek keretében meg kell vizsgálni, hogy a különbözet miből adódhat, a leányvállalat mérlegében levő eszközök és a források könyv szerinti értéke nem tartalmaz-e rejtett tartalékot, vagy rejtett terheket. Ez utóbbit a könyv szerinti érték és az aktuális piaci árak összehasonlításával tudjuk feltárni.

konszolidációs lehetőség

Konszolidációs lehetőség alapján el kell végezni az érintett mérlegtételek átértékelését, azaz a megfelelő eszközhöz és forráshoz hozzá kell rendelni a különbözeteket. Az átértékelés következtében a rejtett tartalékok és rejtett terhek feltárásával az aktív vagy passzív különbözet csökkenthető, vagy akár meg is szüntethető. Lényeges, hogy az átértékelés következtében a különbözet jellege nem változtatható meg. Az eszközökhöz és forrásokhoz hozzárendelhető különbözetek értékét a könyv szerinti érték módszernél az anyavállalati tulajdoni hányad arányában kell meghatározni, míg az aktualizált érték módszernél tulajdoni aránytól függetlenül teljes mértékben fel kell tárni a rejtett tartalékot, a rejtett terheket.

Amennyiben az így hozzárendelt értékkülönbözetek egyenlege még mindig kevesebb, mint az elemzés előtti aktív vagy passzív különbözet, akkor ezt az összeget - mint konszolidációs lehetőség különbözetet - kell az összevont mérlegben - jellegének megfelelően - elhelyezni. A tőkekonszolidáció elvégzésének időpontja A leányvállalati tőkekonszolidációt a választott módszerrel és a kijelölt időponttal az első bevonáskor kell elvégezni.

Az aktualizált érték módszerével átértékelt mérlegtételeket a következő években ennek megfelelően minden évben értelemszerűen figyelembe kell venni az előkészítő mérleg összeállítása során, majd az első évi korrekciók figyelembevétele után következhetnek a tárgyévi tennivalók.

A következő évben is megállapítjuk az anyavállalat részesedésének értékét. Függetlenül attól, hogy a tulajdoni hányad változott-e, avagy sem, az előző év adatait ennek megfelelően kell figyelembe venni. Adatok folyamatos kiegészítése Az első, illetőleg előző évi tőkekonszolidációt előkészítő adatokat minden évben ki kell egészíteni a számviteli törvény által előírt elszámolásokkal - az átértékelési különbözetekkel, - az aktív tőkekonszolidáció amortizációjával, továbbá - a leányvállalati saját tőke állományváltozásának meghatározásával.

konszolidációs lehetőség

Adósságkonszolidálás A konszolidáció folyamatának következő lépése az adósságkonszolidálás. A számviteli törvény alapvető követelményként írja elő, hogy a konszolidált beszámolót készítő vállalkozás nem mutathat ki a mérlegében követelést kötelezettséggel szemben. Ebből az alapvető követelményből következik, hogy a konszolidált mérlegben konszolidációs lehetőség mutathatók ki a konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti követelései, céltartalékai, kötelezettségei, továbbá a megfelelő időbeli elhatárolások tételei sem.

Így a konszolidálásba bevont vállalatok mérlegeinek összesítése során az ilyen tételek nem maradhatnak az adatok között, azokat ki kell szűrni. Adósságkonszolidációs különbség Adósságkonszolidációs különbség akkor keletkezik, ha az azonos jogcímen fennálló követelés és kötelezettség nem azonos összegben szerepel az érintett teljeskörűen bevont vállalkozások konszolidációra előkészített mérlegében.

A bevonás első évében keletkező adósságkonszolidációs különbözet összegét a konszolidált éves beszámoló eredménykimutatásában kell szerepeltetni, előjelének megfelelően vagy az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között.

A bevonás második évében az első év adósságkonszolidációs különbözetét át kell vezetni a konszolidációs tételek nyitását követően a mérleg szerinti eredmény sorból a "konszolidáció miatti változások adósságkonszolidálás különbözetéből" elkülönített saját tőke sorba. A második év és az első év adósságkonszolidációs különbözetének eltérését a konszolidált éves beszámoló eredménykimutatásában kell szerepeltetni, előjelének megfelelően vagy az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között.

A bevonás harmadik évében az első év adósságkonszolidációs különbözete a konszolidációs nyitó tételek felvételekor megjelenik a "konszolidáció konszolidációs lehetőség változások adósságkonszolidálás különbözetéből" elkülönített saját tőke soron.

A konszolidációs tételek nyitását követően a mérleg szerinti eredmény sorból ide kell átvezetni a második év és az első év adósságkonszolidációs különbözetének eltérését. A két tétel együttesen megegyezik a második év adósságkonszolidációs különbözetének összegével. A harmadik év és a második év adósságkonszolidációs különbözetének eltérését a konszolidált éves beszámoló eredménykimutatásában kell szerepeltetni, előjelének megfelelően vagy az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között.

Társult vállalkozás tőkekonszolidációja Társult vállalkozás az a konszolidációs lehetőség társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak pénzérmét keresni az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával hitelintézeteknél 10 százalékkal közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.

A részesedés valós értékének meghatározására az ún. A részesedés könyv szerinti értéke és a viszonyítási érték, a tulajdoni hányadra jutó saját tőke különbözete, ami csak pozitív különbözet lehet, aktív tőke konszolidációs különbözeteként az eszközök között elkülönítetten fog megjelenni a konszolidációs mérlegben.

Az így kimutatott tőkekonszolidációs különbözetet a következő években ugyanúgy kell kezelni, mint a leányvállalatok tőkekonszolidációjánál ilyen címen keletkezett különbözeteket [üzleti vagy cégérték - amortizáció].

konszolidációs lehetőség

Mentesülés az adósságkonszolidációs részfeladatok alól Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem kötelező az adósságkonszolidáció részfeladatának elvégzése akkor, ha az adósságkonszolidáció során elhagyandó tételek a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások konszolidációs lehetőség, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatóak.

A közbenső eredmények kiszűrése, elhagyása A következő lépés a konszolidáció folyamatában a közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése. Ez a részfeladat azt a célt szolgálja, hogy a konszolidált éves beszámolóban ne mutassanak ki olyan eredményt, amely a konszolidálásba bevont vállalati körön belül - az egymás közötti szállításból és szolgáltatások teljesítéséből - keletkezett, ugyanis - a vállalatcsoportot konszolidációs lehetőség vállalatnak tekintve - az egymás közötti teljesítésből az éves beszámolóban kimutatott eredmény az összevonás következtében értelemszerűen nem minősülhet realizált eredménynek.

Az értékelési eltérés okai Az értékelési eltérés a gazdasági esemény folyamatától függően keletkezhet az egymás közötti teljesítésből úgy, hogy az végül teljesen kikerült a konszolidálási körből A közbenső eredmény nem érinti a mérleget, egyértelműen a bevételek és az elszámolt önköltség halmozódásában mutatkozik, amelynek kiszűrését a ráfordítások és a bevételek konszolidálása során kell elvégezni.

A közbenső eredményt az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek könyv szerinti értéke foglalja magában. Az egymás közötti teljesítésekből származó eszközök nyilvántartási értéke eltér attól, mint amennyi az eladónál az eredeti beszerzési illetőleg előállítási költség volt.

A közbenső eredmények kiszűréséhez tehát a konszolidálásba bevont vállalatoknak, a vevőnek és az eladónak is úgy kell megadni az érintett eszközök értékét, származását, az értékesítés irányát és időpontját, hogy a konszolidált éves beszámoló fordulónapjára megállapítható legyen az összefüggés és az éves beszámolókban elszámolt realizált eredmény összege.

  • A licencelés változásairól A Dynamics licencelési útmutató című témakörben olvashat bővebben.
  • Konszolidáció és megszüntetés áttekintése - Finance | Dynamics | Microsoft Docs
  • Pénzügyi konszolidáció és pénznemátváltás áttekintése - Finance | Dynamics | Microsoft Docs

Nyilvántartás A közbenső eredmények kiszűréséhez a konszolidálásba bevont vállalatok egymás között vásárlásaiból származó eredményhalmozódás megállapítása igen részletes nyilvántartást igényel. Itt is megmutatkozik annak fontossága és szükségessége, hogy az anyavállalat mihamarabb értesítse a bevont vállalatot a minősítésről, valamint tájékoztassa ezzel egy időben a konszolidációs körbe tartozó más vállalatok helyzetéről is, hogy a bevont vállalat a közbenső eredmények kiszűréséhez szükséges nyilvántartását ki tudja alakítani, és felkészülhessen a konszolidációhoz szükséges adatszolgáltatásra.

Pénzügyi konszolidáció és pénznemátváltás áttekintése

Készletek elszámolása A konszolidálásba történő első bevonás évében a közbenső eredmény kiszűrésének hatása általában az eredményben mutatkozik, amely készletérték-változás a mérleg szerinti eredményben mutatkozik, és amelyet a mérleg szerinti eredmény útján egyenlítenek ki a mérlegben. Ha a készletek nyitó állományában van közbenső eredmény, úgy azt a saját tőke változásaként kell elszámolni. Különbözetek beállítása a konszolidált mérlegbe Az első konszolidálást követő években a tárgyévi közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése során kimunkált különbözetből az előző évben ilyen címen kimutatott különbözetet le kell vonni, és az így konszolidációs konszolidációs lehetőség eltérést kell a tárgyévi szállításokból származó bevétel-ráfordítás konszolidálásával összefüggésben eredményváltozásként kezelni, amely a mérleg szerinti eredmény változása útján kerül be a tárgyévi konszolidált mérlegbe.

Az konszolidációs lehetőség évi közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése során kimutatott különbözetet a saját tőke változásaként kell közvetlenül beállítani a konszolidált mérlegbe mint konszolidáció miatti változást a közbenső eredmény különbözetéből.

Halmozódások kiszűrése A konszolidálásba bevont vállalatok és a közös vezetésű vállalkozások egymás közötti szállításaiból és teljesített szolgáltatásaiból származó halmozódásokat is ki kell szűrni - ha a közös vezetésű vállalkozást leányvállalatként vonta be az anyavállalat. Az anyavállalat tőkehányadának megfelelően bevont közös vezetésű vállalkozás közbenső eredményeinek kiszűrését, elhagyását a leányvállalatra vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni, azzal a különbséggel, hogy a közös vezetésű vállalkozás eszközeiben levő értékkülönbözetet és az eredménykimutatásban a közbenső eredményekkel összefüggő bevétel-ráfordítás tételeket az anyavállalat tőkehányadának megfelelő arányban kell kiszűrni.

Természetesen a másik bevont vállalatnál levő ellentételt is ennek megfelelően kell a halmozódás kiszűrése szempontjából figyelembe venni.