Kereskedelmi és beruházási akadémia
Tartalom
A beruházásvédelmi vitarendezés jelene és jövője az Európai Unióban 2. A TTIP, hasonlóan a CETA-hoz egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely tartalmaz beruházásvédelmi rendelkezéseket, előre láthatólag kiváltva ezzel az egyes EU tagállamok és az Egyesült Államok között jelenleg hatályban lévő kétoldalú befektetésvédelmi megállapodásokat.
A TTIP általános célja az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdaságának, valamint a munkahelyek számának növelése a kereskedelmet akadályozó tényezők eltávolításával. A kereskedelmi és beruházási akadémia szerint ennek megvalósítására két intézkedéstípussal kerül majd sor. Egyrészt a vámok és más korlátozások megszüntetésével válik lehetővé a piachoz való szabad hozzáférés biztosítása.
A szabályozás egységesítése, a felesleges bürokrácia felszámolása, valamint a nemzetközi sztenderdek bevezetése biztosítja majd a kereskedelmi ügyletekkel és befektetésekkel kapcsolatos költségek csökkentését, a várakozások szerint szintén elősegítve ezzel a gazdasági növekedést.
A beruházásvédelem tekintetében a TTIP várhatóan a CETA-hoz hasonlóan újító módon fogja meghatározni a beruházásvédelmi alapelveket, valamint a beruházásvédelmi vitarendezési mechanizmusokat is. A cél mindenképpen egy egyszerű, világos szabályozás létrehozása és a választottbírósági eljárásokban fokozott átláthatóság biztosítása.
A Rendelet jelentősége tehát annak meghatározása, hogy hogyan oszlik meg a beruházásvédelmi választottbírósági eljárás során a befektetőnek esetleg megítélt pénzbeli kártérítés, a választottbírósági eljárással kapcsolatban felmerült költségek, valamint a jogi képviselet költségei.
A Rendelet alapján az anyagi felelősség úgy oszlik majd meg, hogy a tagállam viseli a felelősséget olyan esetekben, amikor a beruházásvédelmi egyezménnyel összeegyeztethetetlen elbánásért nem az Európai Unió, hanem az a tagállam felel, amelyben a beruházásra sor került és amelynek jogszabálya a beruházásvédelmi egyezménnyel összeegyeztethetetlen volt.
Kivételként említi a Rendelet azt az esetet, amikor a tagállam által alkalmazott, az egyezménnyel összeegyeztethetetlen intézkedést az EU jog írta elő, ilyenkor ugyanis az Európai Unió viseli majd az anyagi felelősséget. A Rendelet Konklúzió Általánosságban elmondható, hogy a beruházásvédelmi vitarendezés tekintetében az Európai Unió az elmúlt néhány évben jó úton indult el az elméleti igények felvetődésétől az új egyezmények a CETA és a TTIPvalamint a Rendelet megalkotásával.
Egyelőre úgy tűnik, hogy ez az út még koránt sem ért véget, hiszen jelenleg is tárgyalásokat folynak Kínával, Mianmarral, Szingapúrral, Indiával, Japánnal, Thaifölddel, Vietnámmal és még számos más országgal beruházásvédelmi rendelkezéseket is tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodások megkötéséről.
Mindezek alapján jogos várakozásunk, hogy a következő tíz évben robbanásszerű fejlődést tapasztalunk majd a beruházásvédelem és különösen a beruházásvédelmi vitarendezés területén.